Oldal kiválasztása

Az új bányaprojekteknek, amelyek általában távoli régiókban találhatók, infrastruktúrára van szükségük ahhoz, hogy a nyersanyagokat a bányákból a kikötőkbe szállítsák az exportpiacokon történő értékesítés céljából. Ez a “bányától a kikötőig” tartó infrastruktúra általában a legdrágább része a kiegészítő infrastruktúrának, például az áram- és vízkezelő létesítményeknek, repülőtereknek, bányatáboroknak és utaknak, amelyekre a projektnek szüksége van.

Nemzetközi bányászati projektek adósságfinanszírozása

A kikötői projektekhez elengedhetetlen a hitelfelvétel, és mivel a pénzügyi válság óta csökkent a kockázatvállalási hajlandóság, a bankok kevesebbet járultak hozzá a projekt költségeihez, így a refinanszírozási kockázat a projekt szponzorára hárul. A hitelfelvétel történhet a hazai és nemzetközi hitelpiacokról felvett hitelek, az átvételt biztosítani kívánó felektől származó másodlagos finanszírozás vagy tőzsdei kötvénykibocsátás formájában.

A projektszponzoroknak saját tőke finanszírozásra is szükségük van. Ez történhet a projektbe történő magánbefektetés, állami vagyonalapok, fontos vállalkozók tőkéje vagy exporthitel-ügynökségek által nyújtott támogatás formájában.

A finanszírozás biztosítása érdekében tehát a projektszponzoroknak bizonyítaniuk kell, hogy a projekt kockázatai ésszerűek. A határozott kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező bankárok mérlegelni fogják a kockázatokat a várható hozammal szemben. Az elvárt megtérülés nagymértékben eltér a projektek és a finanszírozók között.

A bányaprojektek finanszírozásának kockázati tényezőinek megértése

Az alábbiakban ismertetjük a finanszírozók néhány kulcsfontosságú kockázatát és megfontolását a pit-to-port projektek értékelésénél:

  • Adósság a saját tőkéhez viszonyítva: A finanszírozók a hitelnyújtás előtt megkövetelik, hogy a projektbe meghatározott mértékű saját tőkét juttassanak.
  • Ország: A finanszírozó finanszírozási hajlandósága attól függ, hogy a projektet melyik ország joghatósága alá integrálják. Például egyes felmerülő joghatóságok bőséges erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek azonban – különösen az infrastruktúra hiánya és a kihívásokkal teli üzleti környezet miatt – többnyire kihasználatlanok maradnak.
  • Biztosítás: A finanszírozók minden projekt esetében alapos biztosítást követelnek meg, például a felelősségre, az építési kockázatra és az indítás késedelmére vonatkozóan. Bizonyos joghatóságok esetében a biztosítást a helyi biztosítóknál kell megkötni. Néha a finanszírozók nem szívesen hagyatkoznak kizárólag ilyen biztosításra, ha a helyi biztosító nem stabilizált és nem hitelképes, és ezért viszontbiztosítást igényelhetnek. Egyes joghatóságokban a viszontbiztosítás engedményezése nem jogszerű, mivel a törvény nem teszi lehetővé, hogy a helyi biztosítótársaság biztosítékot adjon a jogaira.
  • Infrastruktúra: A bányák termelési tevékenységei általában távoli területeken folynak, ami megköveteli a fogadó országoktól, hogy több polgári infrastruktúrát szerezzenek be, különösen a szállítás és az energiaellátás terén, mivel ezek az elemek biztosíthatják a bányaprojektek bizonyos szintű zökkenőmentes folytatását. A befektetők azonban más törekvések ellenére nagyon kellemetlenül érzik magukat a helyi társadalmi környezet és a szállítási költségek miatt. Sok bánya messze van a parti termináloktól, és a vasútépítés nem megfelelő körülmények között folyik, így a főszezonban a helyi bányatulajdonosok keményen harcolnak a vasúti szállításért, ami minden befektető számára negatív hatással jár.
  • PRI (politikai kockázati biztosítás) biztosítás: Bizonyos, politikailag kevésbé stabil joghatóságokban a finanszírozók felismerik, hogy a valuta átválthatatlanságának, az eszközök lefoglalásának és az olyan politikai erőszakos cselekményeknek, mint a háború vagy a forradalmárok további akciói, óriási kockázatával kell szembenézniük. Ilyen okokból a finanszírozók megkövetelhetik a hitelfelvevőtől, hogy fizessenek a politikai kockázati biztosítás (PRI) előnyeiért.

A PRI magánforrásokból, valamint állami vagy kormányzati forrásokból is beszerezhető. A jogászok feladata lesz a beavatkozás és az olyan fogalmak meghatározása, mint például a háború, az embargó és a deviza-összeférhetetlenség, valamint annak biztosítása, hogy a kötvény az adott hitelszerződéshez igazodjon, és a “kifizetési” események a hitelszerződés szerinti nemteljesítési eseményekkel egy időben történjenek. A kötvénykibocsátók időnként részt kívánnak venni a hiteldokumentáció tárgyalásában, ami különösen akkor jelenthet problémát, ha egyes bankok a PRI-t választják, míg mások nem.

  • Címkockázat: A projekt alapját képező lelőhely fejlesztésére vonatkozó bányavállalat kiváltságának jellege lesz a finanszírozók megfelelő körültekintésének előterében. Gyakran előfordul, hogy a tulajdonjog a központi kormányzatot illeti meg, és a bányavállalat csak engedélyt szerezhet a szóban forgó ásványi anyagok kitermelésére. A finanszírozók kellő körültekintéssel garantálják, hogy az ilyen engedélyt érvényesen és ténylegesen jóváhagyták, és milyen körülmények között lehet érvényteleníteni. Számos országban a központi kormány a projektben ingyenesen átruházott érdekeltséget tart fenn, vagy jogdíjfizetést ír elő.
  • Állami kockázat: A finanszírozók rendszeresen értékelik a projekt szuverén kockázatait. Ezek a jog- vagy kormányváltozások, a jog, az erőforrások vagy az infrastruktúra nacionalizmusának kockázata, és bizonyos esetekben a háború. A kormányok előírhatják az adókat, vagy kérhetik a jogdíjak emelését, korlátozhatják a külföldi tulajdont, és felháborító környezetvédelmi és foglalkoztatási kötelezettségeket írhatnak elő. A határokon átnyúló projektek esetében értékelik a kormányközi szövetségeket és a bevételmegosztási megállapodásokat.
  • Biztonságba helyezés: A finanszírozók a projekt több eszközére is biztosítékot kívánnak nyújtani. A biztosítéki dokumentációra gyakorlatilag mindig annak a joghatóságnak a jogszabályai vonatkoznak, ahol az adott eszköz található. Bizonyos joghatóságokban a biztosítéknyújtás bonyolultabb lehet, és egyes joghatóságokban nem lehetséges a jövőbeni eszközökre vonatkozó biztosítékot vagy változó terhet vállalni. Ez megterhelő lesz a finanszírozó számára, és szükség lehet arra, hogy a hitelfelvevő más megoldásokat kínáljon fel.
  • Végrehajtás: A biztosítékok érvényesítése egyes joghatóságokban bonyolultabb, mint másokban, és ez a finanszírozók számára fontos tényező lesz annak eldöntésekor, hogy az ilyen joghatóságokban finanszírozzanak-e, és hogy hogyan strukturálják ezt a kérdést. A formális szokásjogi elemzés azt feltételezi, hogy a biztosított félnek olyan önsegélyező megoldás áll rendelkezésére, amely lehetővé teszi számára, hogy a biztosított eszközt saját választása szerint, harmadik fél bevonása nélkül értékesítse. De sok felmerülő piacon ez nem lehetséges.

A projektbankároknak gondosan fel kell mérniük a különálló finanszírozások jelentőségét, és amennyiben van különálló finanszírozás, meg kell érteniük, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ellátási lánc egészének biztosítása.

Ahhoz, hogy mélyebben elmerüljön a bányaiparban, és tudja, mit kell keresnie a bányászati finanszírozás terén, menjünk előre együtt, és lépjen kapcsolatba a Damalion szakértőjével most.