Damalion Norvégia íróasztal

A norvég jogrendszer a polgári jogi hagyományon alapul, amelyet kontinentális jogrendszernek is neveznek. Ez a rendszer elsősorban írott törvényeken és jogszabályokon alapul, szemben a common law rendszerekkel, amelyek a bírósági ítéleteken és precedenseken alapulnak.

A norvég jogrendszer két fő ágra oszlik:

• az igazságszolgáltatás, amely magában foglalja a Legfelsőbb Bíróságot, a fellebbviteli bíróságokat és a kerületi bíróságokat,
• a végrehajtó ág, amely a kormányt és a közigazgatást foglalja magában.

A Legfelsőbb Bíróság a legfelsőbb bíróság Norvégiában, és minden jogi kérdésben ez mondja ki a végső szót.

A norvég jogrendszer átláthatóságáról és a jogállamisághoz való ragaszkodásáról ismert. Hatékonyságáról és hozzáférhetőségéről is ismert.

Külföldi befektetések Norvégiában

A norvég kormány általánosságban üdvözli és ösztönzi a külföldi befektetéseket Norvégiában. Az ország stabil és virágzó gazdasággal rendelkezik, és számos lehetőséget kínál a külföldi befektetőknek a különböző ágazatokban.

A külföldi befektetők különböző csatornákon keresztül fektethetnek be Norvégiában, például új vállalkozást alapíthatnak, meglévő vállalkozást vásárolhatnak fel, vagy ingatlanba fektethetnek be. A norvég kormány nem korlátozza a külföldi tulajdonszerzést, és a külföldi befektetők ugyanolyan jogi védelmet élveznek, mint a hazai befektetők.

Norvégia tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is, amely az uniós tagsággal járó szabályozási terhek nélkül biztosít hozzáférést a külföldi befektetők számára az európai piachoz.

A külföldi befektetőkre ugyanazok a jogi és szabályozási követelmények vonatkoznak, mint a hazai befektetőkre. A norvég jogrendszer átláthatóságáról és a jogállamisághoz való ragaszkodásáról ismert, ami hozzájárul ahhoz, hogy a külföldi befektetők számára stabil és kiszámítható keretet biztosítson.

Összességében a norvég kormány üdvözli és támogatja a külföldi befektetéseket Norvégiában.

Jogalany-választás Norvégiában

A Norvégiában működő vállalatok számára többféle üzleti struktúra áll rendelkezésre. A leggyakoribb üzleti struktúrák a következők:

Egyéni vállalkozás (Enkeltpersonforetak)

Ez a legegyszerűbb és leggyakoribb vállalkozási forma Norvégiában. Egyetlen személy tulajdonában van és egy személy üzemelteti.

Jellemzők

• Nincs jogi különbség a tulajdonos és a vállalkozás között.
• Egyszerű és alacsony költségű a beállítása.
• A tulajdonos személyesen felel a vállalkozás tartozásaiért.
• A nyereség személyi jövedelemként adózik

Partnerség (Ansvarlig selskap)

Ez egy olyan norvég üzleti struktúra, amelyben két vagy több ember tulajdonolja és működteti együtt a vállalkozást.

Jellemzők

• Két vagy több személy tulajdonában és üzemeltetésében áll.
• A partnerek osztoznak a vállalkozás nyereségén és veszteségén.
• Minden partner személyesen felel a társaság tartozásaiért.
• A partnerségnek írásos partnerségi megállapodással kell rendelkeznie
• A nyereség személyi jövedelemként adózik

Korlátolt felelősségű társaság (Aksjeselskap)

A korlátolt felelősségű társaság a tulajdonosoktól elkülönült jogi személy. A részvényesek a társaság tulajdonosai, és felelősségük a társaságba fektetett tőkéjük összegére korlátozódik.

Jellemzők

• Legalább egy részvényessel és egy igazgatótanáccsal kell rendelkeznie.
• A tulajdonosoktól különálló jogi személyiséggel rendelkezik.
• A részvényesek tulajdonában van a vállalat
• A részvényesek felelőssége a társaságba fektetett tőkéjük összegére korlátozódik.
• A nyereség a társasági adó hatálya alá tartozik

Részvénytársaság (Allmennaksjeselskap)

A részvénytársaság hasonló a korlátolt felelősségű társasághoz, de szélesebb körű jelentéstételi és közzétételi követelmények vonatkoznak rá.

Jellemzők

• Legalább két részvényessel kell rendelkeznie
• részvényeivel tőzsdén lehet kereskedni
• Nyereségét társasági adó terheli

Fióktelep (Filial)

A fióktelep egy külföldi vállalat különálló része, amely Norvégiában működik.

Jellemzők

• A fióktelep nem a külföldi társaságtól elkülönült jogi személy.
• ugyanazok a szabályok és előírások vonatkoznak rá, mint az anyavállalatra.
• Norvégiában jogi képviselőt kell kijelölnie
• Nyereségét társasági adó terheli

A norvégiai üzleti struktúra kiválasztásakor fontos, hogy figyelembe vegye az egyes lehetőségek jogi és adózási következményeit. Fontos továbbá, hogy konzultáljon szakemberrel, hogy a választott struktúra megfeleljen a vállalat igényeinek és céljainak. Lépjen kapcsolatba a Damalion szakértőivel most, és hagyja, hogy segítsünk.

Norvégiában a banki szolgáltatások jól fejlettek és modernek, a magánszemélyek és a vállalkozások számára egyaránt elérhető szolgáltatások széles skálájával. Norvégia fejlett pénzügyi szektorral rendelkezik, több nagy kereskedelmi bank működik az országban. Az ország bankrendszere is magas szintű biztonságáról és stabilitásáról ismert.

A norvégiai banki tevékenység főbb jellemzői a következők:

Szabályzat

A norvég bankszektort a Norvég Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Finanstilsynet) szabályozza. A hatóság felügyeli a bankok és más pénzügyi intézmények tevékenységét, hogy biztosítsa biztonságos és megbízható működésüket.

Központi Bank

Norvégia központi bankja a Norges Bank. Felelős az árstabilitás fenntartásáért és az ország gazdasági stabilitásának előmozdításáért. A Norges Bank felügyeli a norvég bankrendszert is, és likviditást biztosít a pénzügyi piacoknak.

A Norvégiában elérhető bankok típusai

Norvégiában többféle bank létezik, köztük kereskedelmi bankok, takarékpénztárak és online bankok. A kereskedelmi bankok a legnagyobb és legjelentősebb bankok Norvégiában, amelyek számos szolgáltatást kínálnak, többek között megtakarítási számlákat, hiteleket, jelzáloghiteleket és hitelkártyákat. A takarékpénztárak kisebb, közösségi alapú bankok, amelyek megtakarítási számlákra és személyi kölcsönökre összpontosítanak. Az online bankok számos olyan szolgáltatást kínálnak, mint a hagyományos bankok, de alacsonyabb díjakkal és magasabb kamatlábakkal.

A norvégiai bankok által kínált szolgáltatások

A norvégiai bankok számos szolgáltatást kínálnak magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt, beleértve a megtakarítási számlákat, folyószámlákat, hitelkártyákat, hiteleket, jelzáloghiteleket és befektetési szolgáltatásokat. A legtöbb bank online és mobil banki szolgáltatásokat is kínál, megkönnyítve az ügyfelek számára a számlavezetést és a tranzakciók lebonyolítását.

Bankszámlanyitás Norvégiában

A norvégiai bankszámlanyitás iránt érdeklődő magánszemélynek először ki kell választania egy olyan norvégiai bankot, amely megfelel az igényeinek, majd ki kell választania, hogy milyen típusú számlát szeretne nyitni.

A kérelmezőnek ezután össze kell gyűjtenie a szükséges dokumentumokat, amelyek közé tartozik a norvég személyi azonosító száma, a D-szám, az útlevél, a munkaszerződés, a bérleti/bérleti szerződés, és bizonyos esetekben a kérelmező saját országában működő bankjának ajánlólevele.

Miután a kérelmező rendelkezik az összes szükséges dokumentummal, online vagy személyesen egy fiókban igényelhet számlát, majd várhat a jóváhagyásra. Miután a számlát jóváhagyták, azt aktiválni kell a számlára történő befizetéssel.

Felhívjuk figyelmét, hogy a norvégiai bankszámlanyitás konkrét követelményei és eljárásai a választott banktól és a kérelmező körülményeitől függően változhatnak.

Ezen túlmenően a külföldi állampolgárok már Norvégiába érkezésük előtt is nyithatnak bankszámlát, de ez csak megtakarítási számla lehet. A külföldi befektető is csak Norvégiában nyithat megtakarítási számlát (ennek feltételei vannak).

Összességében a norvégiai banki szolgáltatások modernek, biztonságosak és jól szabályozottak, és a magánszemélyek és a vállalkozások igényeinek megfelelő szolgáltatások állnak rendelkezésre. A norvég bankok magas szintű biztonságot és stabilitást nyújtanak, ami vonzóvá teszi őket a pénzügyeiket intézni kívánó ügyfelek számára.

Ha egy külföldi állampolgár három hónapnál hosszabb időre tervezi, hogy Norvégiába költözik, akár üzleti célból, akár a kellemes életmód miatt, norvégiai tartózkodási engedélyre van szüksége.

Ez a tartózkodási engedély lehetővé teszi a külföldi állampolgár számára, hogy Norvégiában tartózkodjon és dolgozzon, valamint be- és kiutazzon az országba. Ez állampolgársághoz is vezethet.

Akiknek tartózkodási engedélyre van szükségük Norvégiában

Az EU/EGT-országok állampolgárainak nincs szükségük tartózkodási engedélyre ahhoz, hogy Norvégiában tartózkodjanak vagy dolgozzanak, de ha a tartózkodás meghaladja a három hónapot, a kérelmezőnek regisztráltatnia kell magát a rendőrségen.

Ha viszont a kérelmező nem EU/EGT-ország állampolgára, és 90 napnál hosszabb ideig szeretne maradni, tartózkodási engedélyre van szüksége.

A tartózkodási engedélyek típusai Norvégiában

A norvégiai tartózkodás megszerzésére több lehetőség is van, ezek a következők:

• Álláskereső vízum: ez az EU/EGT/EGT/EFTA-országokon kívüli országokból származó személyek számára szól. A személy hat hónapra szóló álláskereső vízumot igényelhet, hogy Norvégiában keressen munkát. Ez alatt az idő alatt Norvégiában dolgozhat és élhet, amíg munkát keres. Ha a kérelmező talál munkát, akkor munkavállalási engedélyt kérhet.
• Szakképzett munkavállalói vízum: olyan személyek számára, akiknek norvég munkaadó ajánlatot tett egy norvég munkáltató. Ehhez az szükséges, hogy a munkáltató kitöltse a szükséges papírokat, és megkapja a Norvég Munkaügyi és Jóléti Hivatal jóváhagyását.
• Diákvízum: ez a vízumtípus olyan külföldi állampolgároknak szól, akik Norvégiában kívánnak tanulni. Ez lehetővé teszi a kérelmező számára, hogy tanulmányai idejére Norvégiában maradjon, és részmunkaidős munkát is vállalhat.
• Családi bevándorlás: ez olyan személyek számára vonatkozik, akiknek van olyan családtagjuk, aki norvég állampolgár vagy állandó lakos.
• Menekült vagy menedékkérő: a hazájában üldöztetés vagy veszély elől menekülő külföldi állampolgár menedékjogot kérhet Norvégiában.

Norvégia Állandó tartózkodás és állampolgárság

A norvégiai állandó tartózkodási engedély az az engedély, amelyet a külföldi állampolgárok kapnak, miután az elmúlt három évben folyamatosan az országban éltek. Az engedély megszerzése után a külföldi határozatlan ideig élhet és dolgozhat Norvégiában, és csak kétévente kell megújítania a tartózkodási kártyát.

És miután az elmúlt tíz évből legalább hét évet az országban élt, kérelmezheti az állampolgárságot.

A norvégiai letelepedés kérelmezésének folyamata összetett és időigényes lehet, ezért fontos, hogy a kérelem benyújtása előtt alaposan felkutassa a lehetőségeket és összegyűjtse az összes szükséges dokumentumot. Lépjen kapcsolatba a Damalion szakértőivel most, és hagyja, hogy segítsünk.

Adóhatóság

Norvégiában az adóhatóságok a Norvég Adóhivatal (Skatteetaten) néven ismertek, amely az adók beszedéséért és kezeléséért felelős Norvégiában, emellett útmutatást és támogatást nyújt az adófizetőknek.

A norvég adóhivatal több részlegre oszlik, többek között:

• Az adómegállapítási osztály, amely a magánszemélyek és vállalkozások adójának megállapításáért és kiszámításáért felelős.
• A beszedési osztály, amely az adók beszedéséért és az adótörvények végrehajtásáért felelős.
• A Nemzetközi Adóosztály, amely a nemzetközi adóügyek, például az adóegyezmények kezeléséért felelős.
• A Szolgáltató Központ, amely útmutatást és támogatást nyújt az adófizetőknek.

Adóügyi rezidensség

Norvégiában az adóügyi illetőséget az adófizető fizikai jelenléte és az országhoz fűződő kapcsolatai határozzák meg. Ha az adóalany egy naptári évben több mint 183 napot tölt Norvégiában, vagy állandó lakóhellyel rendelkezik Norvégiában, akkor norvég adóügyi illetőségűnek minősül.

Mivel az adóalany norvég adóügyi illetőségű, a világszintű jövedelme után norvég jövedelemadó fizetendő. Norvégiában adóügyi illetőségűként az adófizetőnek éves adóbevallást kell benyújtania a norvég adóhatósághoz. Az adóbevallás tartalmazza az adózó jövedelmére, levonásaira és jóváírásokra vonatkozó információkat.

Adótípusok Norvégiában

• Jövedelemadó: a jövedelemadó a norvég kormány legnagyobb bevételi forrása. Norvégiában a jövedelemadó mértéke az adófizetők jövedelmi szintje szerint változik, a magasabb jövedelműek jövedelmük magasabb százalékát fizetik adóban. Az adókulcsok az adófizető jövedelmi szintjétől függően 22% és 38,2% között mozognak.

• Társasági adó: A norvég illetőségű társaság a világszintű jövedelme után társasági adóköteles. A nem honos társaságok is kötelesek társasági adót fizetni Norvégiában, ha olyan üzleti tevékenységet folytatnak, amelyet Norvégiában folytatnak vagy onnan irányítanak. Norvégiában a társasági adókulcs 22%. A vállalatok azonban további önkormányzati adókkal is számolhatnak, amelyek attól függően változnak, hogy melyik településen működnek.

• Hozzáadottérték-adó (HÉA): Norvégiában az általános HÉA-kulcs 25%. Egyes áruk és szolgáltatások, például az élelmiszerek és a tömegközlekedés esetében 15%-os kedvezményes héa-kulcsot alkalmaznak.
• Vagyonadó: Norvégia 0,85%-os vagyonadót vet ki a nettó 1,5 millió NOK feletti vagyonra magánszemélyek és 3 millió NOK feletti vagyonra házaspárok esetében. Ez az adó az adófizető vagyonának teljes értékén alapul, beleértve az ingatlanokat, megtakarításokat, befektetéseket és egyéb értéktárgyakat.
• Ingatlanadó: Norvégiában is van ingatlanadó, amelyet az ingatlan becsült értékének 0,7%-ával vetnek ki.
• Öröklési és ajándékozási adó: Norvégiában az öröklési és ajándékozási adók az ajándék vagy örökség értékén, valamint az ajándékozó és az ajándékozott közötti kapcsolaton alapulnak. Az adókulcsok 0% és 15,4% között mozognak.

Norvégiában progresszív adórendszer van, ami azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek jövedelmük magasabb százalékát fizetik be adóként.

Adóegyezmények Norvégiában

Norvégia a világ számos országával kötött adóegyezményeket, más néven kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat, hogy megakadályozza a két országban szerzett jövedelmek kettős adóztatását. Ezeknek az egyezményeknek az a célja, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások ne adózzanak kétszer ugyanarra a jövedelemre.

Az adóegyezmények általában szabályokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az egyes országok hogyan adóztatják meg a különböző jövedelemtípusokat, például az osztalékokat, kamatokat és jogdíjakat. Általában tartalmaznak rendelkezéseket a viták rendezésére és az adóhatóságok közötti információcserére vonatkozóan is.

Norvégia adóegyezményei általában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott adóegyezmény-mintát követik. Ez a mintaadóegyezmény mintaként szolgál az országok közötti adóegyezmények tárgyalásához.

Norvégia többek között az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Kínával és Japánnal kötött adóegyezményt.

Norvégia nagyra értékeli a szellemi tulajdont, ezért azt az ország nemzeti törvényei és nemzetközi megállapodásai védik.

Norvégia több, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos nemzetközi megállapodásnak is részese, köztük a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásnak (TRIPS).

Norvégiában a szellemi tulajdon védelmének több típusa áll a magánszemélyek és a vállalkozások rendelkezésére. A szellemi tulajdon néhány fő típusa Norvégiában a következő:

Szabadalmak

• A szabadalom korlátozott ideig kizárólagos jogot biztosít egy találmány felhasználására és kereskedelmi hasznosítására.
• Norvégiában a szabadalmakat a Norvég Iparjogvédelmi Hivatal (NIPO) adja ki.
• A szabadalmaknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, beleértve az újdonságot, a feltalálói tevékenységet és az ipari alkalmazhatóságot.
• A szabadalom általában a bejelentés napjától számított 20 évig tart.

Védjegyek

• A védjegy olyan megkülönböztető jel, amely azonosítja és megkülönbözteti az egyik fél áruit vagy szolgáltatásait másokétól.
• A védjegy állhat szavakból, logókból vagy más szimbólumokból.
• Norvégiában a védjegyeket a Norvég Ipari Tulajdonosi Hivatal (NIPO) jegyzi be.
• A védjegybejegyzés általában 10 évig tart, és korlátlan ideig megújítható.

Szerzői jog

• Norvégiában a szerzői jogról a szerzői jogi törvény (åndsverkloven) rendelkezik.
• A szerzői jog Norvégiában a szerzők és alkotók eredeti műveit védi, beleértve az irodalmi, művészeti és tudományos műveket.
• A szerzői jogi védelem automatikus, és nem igényel regisztrációt.
• A szerzői jogi törvény kizárólagos jogokat biztosít a szerzőnek vagy alkotónak, beleértve a művek sokszorosításának, terjesztésének és bemutatásának jogát.

Tervek

• A formatervezési minta egy termék vagy termékrész megjelenésére utal, beleértve annak formáját, színét és textúráját.
• A formatervezésnek újnak és egyéni jellegűnek kell lennie.
• A formatervezési minta lajstromozása a jogosultnak korlátozott ideig kizárólagos jogot biztosít egy adott formatervezési minta használatára.
• Norvégiában a formatervezési mintákat a Norvég Ipari Tulajdonjogi Hivatalnál (NIPO) lehet lajstromozni.
• A formatervezési minta lajstromozása általában 5 évig tart, és összesen legfeljebb 25 évre hosszabbítható meg.

Üzleti titkok

• Az üzleti titok olyan bizalmas üzleti információkra és know-how-ra utal, amelyek versenyelőnyt biztosítanak egy vállalatnak.
• Norvégiában az üzleti titkokat a norvég üzleti titokról szóló törvény védi, amely jogorvoslati lehetőséget biztosít az üzleti titkaikkal visszaélő vállalatok számára.
• A vállalatok jogi lépéseket tehetnek azok ellen, akik engedély nélkül használják fel vagy teszik közzé üzleti titkaikat.

A szellemi tulajdon megfelelő védelmének biztosítása érdekében fontos, hogy megértse az egyes oltalomtípusokra vonatkozó egyedi követelményeket és előírásokat. Fontos továbbá, hogy konzultáljon szakemberrel a szellemi tulajdonjogok bejegyzésével, érvényesítésével és engedélyezésével kapcsolatban. Lépjen kapcsolatba a Damalion szakértőivel most, és hagyja, hogy segítsünk.

A munka- és foglalkoztatási jogot Norvégiában több törvény szabályozza, köztük a munkakörnyezeti törvény és a szabadságról szóló törvény. Ezek a törvények keretet biztosítanak a munkaviszony számára, és minimumszabályokat állapítanak meg a munkakörülményekre, a bérekre és a juttatásokra vonatkozóan.

A norvég munka- és foglalkoztatási jog főbb jellemzői a következők:

Munkaszerződések Norvégiában

A munkaszerződéseket Norvégiában a munkakörnyezeti törvény szabályozza, és meg kell felelniük az ebben a törvényben meghatározott minimumszabályoknak.

Norvégiában a munkaszerződéseket írásban kell megkötni, és mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak alá kell írnia azokat. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaidőt, a munkavállaló szabadságra való jogosultságát, valamint a munkáltató és a munkavállaló felmondásához szükséges felmondási időt is.

Norvégiában a munkaszerződéseknek két fő típusa van: a határozatlan idejű és a határozott idejű munkaszerződések. Íme egy áttekintés mindegyikről:

• Állandó munkaszerződések: ezek a munkaszerződések a leggyakoribbak Norvégiában. Ezeknek a szerződéseknek nincs meghatározott végdátuma, és általában addig tartanak, amíg a munkáltató vagy a munkavállaló fel nem mondja a szerződést. Az állandó alkalmazottakat a foglalkoztatási jogok és juttatások teljes köre megilleti.
• Határozott idejű szerződések: ezek a szerződések meghatározott lejárati idővel rendelkeznek, amely alapulhat egy adott projekten vagy egy ideiglenes munkaerő-szükségleten. Ezek a szerződések megújíthatók, ha a munkáltató és a munkavállaló is beleegyezik. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat néhány kivételtől eltekintve ugyanazok a jogok és juttatások illetik meg, mint az állandó alkalmazottakat.

Munkabér, jogosultságok és juttatások Norvégiában

• Munkaidő: Norvégiában a szokásos munkaidő heti 37,5 óra, a túlórázás általában heti 10 órára korlátozódik. A munkáltatók kötelesek szüneteket és pihenőidőt biztosítani, és a munkavállalóknak bizonyos körülmények között joguk van megtagadni a túlórák ledolgozását.
• Bérek: Norvégiában a munkáltatóknak legalább a kormány által meghatározott minimálbért kell fizetniük a munkavállalóknak.
• Fizetett szabadság: A norvég munkavállalók évente legalább 25 nap fizetett szabadságra jogosultak, ezen felül 10 munkaszüneti napra.
• Betegszabadság: a betegség vagy sérülés miatt munkaképtelen munkavállalók évente legfeljebb 16 napra jogosultak táppénzre a munkáltatótól. Ezen időszak után a munkavállalók a nemzeti biztosítási rendszerből kaphatnak táppénzt.
• Szülői szabadság: Norvégiában az újdonsült szülők összesen 49 hét fizetett szülői szabadságra jogosultak, amelyet az anya és az apa megoszthat.
• Kismama- és apasági juttatások: a terhes nők a gyermekük születése előtt és után legfeljebb 16 hétig jogosultak a fizetésük 100%-ára. Az apák legfeljebb kéthetes apasági szabadságra jogosultak teljes fizetés mellett.
• Nyugdíj: Norvégiában a legtöbb munkavállaló kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerben részesül, amelyet a munkáltató és a munkavállaló közösen finanszíroz.
• Egészségbiztosítás: minden norvég állampolgár és lakos jogosult ingyenes állami egészségügyi ellátásra, amelyet adókból finanszíroznak. A munkáltatók magán egészségbiztosítást is kínálhatnak munkaviszonyból származó juttatásként.
• Munkanélküli-ellátás: ha egy munkavállaló önhibáján kívül veszíti el a munkahelyét, jogosult munkanélküli-ellátásra a Nemzeti Biztosítási Rendszerből.

Munkaviszony megszüntetése

Norvégiában a munkáltatók csak érvényes okból, például rossz teljesítmény vagy elbocsátás miatt mondhatják fel a munkaszerződést. A jogos indok nélkül felmondott munkavállalók kártérítésre lehetnek jogosultak. A munkavállalóknak joguk van felmondani a munkahelyükről felmondási idővel, illetve bizonyos esetekben felmondási idő nélkül is.

Összességében a norvég munka- és foglalkoztatási jog célja a munkavállalók jogainak védelme és a tisztességes munkakörülmények biztosítása. A munkáltatóknak be kell tartaniuk ezeket a törvényeket és rendeleteket a jogi következmények elkerülése és a pozitív munkahelyi környezet fenntartása érdekében.