A belga parlament energiaügyi bizottsága a közelmúltban szavazott az úgynevezett hidrogéntörvényről, amelynek célja a hidrogén csővezetékeken keresztüli szállításának szabályozása az országban.
A belga parlament energiaügyi bizottsága által jóváhagyott törvényt a világon elsőként Belgiumban hozták meg.
A hidrogéntörvénnyel Belgium biztosítani kívánja, hogy a tengerentúlról is lehessen hidrogént behozni. A törvényjavaslat a teljesen megújuló energiából előállított zöld hidrogénre is összpontosít.
Ahogyan most a zeebrugge-i kikötőben az LNG-vel (cseppfolyósított földgáz) teszik, valami hasonlót akarnak a hidrogénnel.
A hidrogéntörvény nemcsak a hidrogén szállítását szabályozza Belgiumban. De határozza meg azt is, hogy melyik vállalatot bízza meg a kezelésével. Ez a társaság, amelyet még ki kell nevezni, egy szabályozott társaság lesz, amely nem dönthet csak úgy a haszonkulcsáról. A vállalatnak továbbá garantálnia kell a hidrogénhálózathoz való szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférést, és garantálnia kell a hidrogén minőségét.
A belga CREG (Villamosenergia- és Gázszabályozási Bizottság), a belga villamosenergia- és földgázpiacokat szabályozó szövetségi szerv felügyeli majd a vállalatot.
A hidrogéntörvénynek még át kell mennie a képviselőház energiaügyi bizottságának második olvasatán, mielőtt hivatalosan is zöld utat kaphatna.
Belgium helyzete a hidrogéntechnológia területén
Belgium nem újonc a hidrogénezésben, mivel már jelentős számú hidrogénvezetékkel rendelkezik, amelyek magánszereplők tulajdonában vannak.
Jelenleg Belgium 613 kilométer hosszú hidrogénhálózattal rendelkezik, amely a második legnagyobb a világon és a legnagyobb Európában. Ez a hidrogénhálózat Antwerpenen, Zeebrugge-on, Genten, Brüsszelen és Charleroi-n keresztül halad, és kapcsolódik a szomszédos országok hálózataihoz. Belgiumban több mint 100 vállalat és kutatóintézet foglalkozik hidrogénalkalmazásokkal. Ez azt jelzi, hogy Belgium nagyon jó helyzetben van a hidrogéntechnológia területén, és ezt a pozícióját meg is akarja őrizni.
A belga és az európai ipar már használ gázból, olajból vagy szénből kinyert szürke hidrogént. Ez a fajta hidrogén 2050-re utat törhetne a zöld hidrogénnek, de csak akkor, ha az Európai Unión múlik.
Belgium, és általában Európa is, szívesen vállal úttörő szerepet. 2019-ben a Zöld Megállapodás révén Európa volt az első kontinens, amely 2050-re klímasemlegességet tűzött ki célul, összekapcsolva a környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseket a gazdasági lehetőségekkel. A hidrogén e politika egyik sarokkövének tekinthető. Belgium és Európa célja, hogy a hidrogén központjává váljon, de Belgium úgy véli, hogy gyorsabban kellene lépnie.
Ezzel a törvénnyel Belgium megelőzi az európai jogalkotást, és talán elsőként hajtja végre ezt a szabályt. Ezáltal Belgium modellértékűvé válhat Európa számára.
Szeretne Belgiumban vagy bármelyik európai országban befektetni? – Menjünk előre, és lépjünk kapcsolatba a Damalion szakértőjével.
