Damalion Németország íróasztal

Üzleti tevékenység Németországban

Németország az Európai Unió (EU) egyik alapító tagja, és számos szervezetnek tagja, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az OECD-nek, a NATO-nak, a G8-aknak, a G20-aknak és az Európai Monetáris Uniónak (EMU).

Európa legnagyobb gazdasága és a világ negyedik legnagyobb gazdasága, a GDP 2021-ben 3,5 milliárd lesz. A kulcsfontosságú gazdasági ágazatok közé tartoznak a szolgáltatások, az ipar és az építőipar. Németországban a legversenyképesebb iparágak közé tartozik a gépipar, az elektrotechnika, a haszongépjármű-, az autó- és a vegyipar. A nemzetközileg jelentős iparágak közé tartoznak az üzleti szoftverek és a biztosítás.

A német piac nyitott a külföldi befektetések előtt. A Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium azonban a közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében értékelheti, korlátozhatja és korlátozhatja az ügyleteket.

A németországi jogrendszer polgári jogi alapokon nyugszik, a törvényhozás és a független bírói kar alkotja. Az ország alkotmánya abból indul ki, hogy minden jogalkotási hatáskör állami szinten marad, hacsak másképp nem rendelkezik. Számos alapvető jogszabály és közigazgatási jellegű ügy az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartozik.

Külföldi beruházások Németországban

• Azokat a nem uniós befektetőket, akik egy német vállalkozásban a szavazati jogok bizonyos százalékát megszerzik, függetlenül az üzleti tevékenység jellegétől, a minisztérium megvizsgálja.
• Az alkalmazandó küszöbértékek a német vállalkozás tevékenységétől függnek.
• A kritikus infrastruktúrák, például a szoftverfejlesztés és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások esetében a küszöbérték 10%.
• Az egészségügy és a feltörekvő technológiák – például a mesterséges intelligencia, a robotika és a hadiipari termékek – területén tevékenykedő vállalatok esetében a küszöb 20%.
• Minden más vállalat esetében a küszöb 25%.

A szavazati jogok számítása magában foglalja a harmadik fél szavazati jogait, amennyiben a befektető a harmadik félben a szavazati jogok 10 vagy 20 %-ával rendelkezik, vagy amennyiben a befektető megállapodást kötött a szavazati jogok közös gyakorlására a harmadik féllel.

Bejelentési kötelezettség alá tartoznak azok a külföldi befektetések is, amelyek részben kritikus ágazatokba fektettek be, ideértve az energia, az információtechnológia és a kommunikáció, az átlátható fuvarozás, az egészségügy, a víz, a táplálkozás, a pénzügyek és a biztosítás.

Egyes szervezetekkel való üzleti tevékenységre vonatkozó korlátozások és tilalmak

Az EU biztonságpolitikája keretében számos szankciót és korlátozó intézkedést vezetett be. Különböző rendeleteket fogalmazott meg harmadik felekkel szemben, többek között Észak-Koreával, Iránnal, Oroszországgal, Szíriával és Venezuelával szemben. A szankciókat nem állami szervezetekre, például terrorista csoportokra és terroristákra is kivetik. Az egyéb korlátozások az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban vannak, és a következőkre terjedhetnek ki:

• Fegyverembargók
• Különleges behozatali és kiviteli tilalmak
• Pénzügyi korlátozások, beleértve a tőkepiaccal kapcsolatos korlátozásokat is
• Vízumkorlátozás vagy beutazási tilalom
• Szolgáltatási korlátozások

Az Észak-Koreával és az ukrajnai Krím régióval szemben bevezetett szankciók átfogó listája. Az országspecifikus szankciók és korlátozó intézkedések listája itt tekinthető meg.


http://eeas.europa.eu/cfsp/sanctions/docs/measures_en.pdf


.

Külföldi befektetők számára elérhető üzleti struktúrák Németországban

A két leggyakrabban használt társasági forma Németországban a következő:

• Részvénytársaság (
  Aktiengesellschaft, AG), amely az angol részvénytársasághoz hasonló.
  
• Korlátolt felelősségű társaság (Gesellschaft mit beschränkter Haftung, GmbH), hasonlóan az angol Private Limited Company-hoz (Ltd).

Mindkét üzleti struktúra előnye a részvényesek korlátozott felelőssége.

A GmbH a Németországban üzleti tevékenységet folytató külföldi befektetők által leggyakrabban használt jogi forma és üzleti eszköz. A vállalatirányítás könnyebben kezelhető. A tőkefenntartási szabályok is enyhébbek a részvénytársaságokhoz képest. Számos partnerségi struktúra is létezik. A külföldi befektetők számára is lehetőség van trösztök létrehozására. A németországi partnerségek és trösztök összetett irányítási struktúrával rendelkeznek, amelyek némelyike korlátlan felelősségnek teszi ki tagjait.

Németországban gyakoriak az EU-tagállamok jogszabályai szerint szervezett külföldi társaságok. Ez különösen igaz a holland korlátolt felelősségű társaság (NV) vagy a holland korlátolt felelősségű magánvállalkozás (BV) esetében. Legalább két uniós tagállam jogi kerete alkalmazandó az ilyen üzleti járművekre, ezért irányítási rendszerük összetettebb.

Cégalapítás és cégbejegyzés Németországban

• A GmbH legalább egy részvényessel a társaság alapszabályának közjegyzői hitelesítésével hozható létre.
• A GmbH az illetékes helyi bíróságon vezetett cégjegyzékbe való bejegyzéssel lép hatályba.
• A regisztrációs folyamat néhány naptól néhány hétig tart. A követelmények teljesítése szükséges, és jellemzően a közjegyző bevonásával történik.
• A cégjegyzék tartalmazza a cég nevét, a törzstőkét, a cég célját és az ügyvezetőkre vonatkozó információkat.
• A kereskedelmi nyilvántartások központilag hozzáférhetők a német szövetségi állam közös nyilvántartási portálján keresztül (
  
  
  
  handelsregister.de
  
  
  
  
  )
  és díjfizetés ellenében hozzáférhető.

Üzleti beszámolási követelmények Németországban

• A GmbH köteles pénzügyi kimutatásokat benyújtani a német szövetségi közlönybe, amely egy online adatbázis. A Szövetségi Közlönyben történő bejegyzésért a vonatkozó díjakat kell megfizetni.
• A jelentéstételi követelmények a GmbH méretétől függnek.
• Egy kis GmbH-nak nem kell beszámolnia, és nem kell könyvvizsgálatot végeztetnie.
• A közgyűlésen könyvvizsgálót kell kijelölni.

Társasági alaptőke

• GmbH legalább 25 000 EUR törzstőkét igényel.
• A GmbH-részvényeket készpénzben vagy természetben lehet kibocsátani.

A részvényekhez kapcsolódó társasági jogok

• A GmbH vállalatirányítási rendszere alapján rugalmasabb, mint a részvénytársaságoké.
• A GmbH alapszabálya bizonyos jogi kereteken belül különleges jogokat rendelhet bizonyos részvényekhez, vagy korlátozhatja a más részvényekhez kapcsolódó jogokat.
• A részvénytársaság (AG) köteles bejelenteni bizonyos részesedési küszöbértékek elérését egy GmbH-ban.
• A kötelezettség megszegése azt jelenti, hogy a részvénytársaság nem gyakorolhatja a GmbH-ban a részvényesi jogokat.

A vállalat irányítási struktúrája

• Egy GmbH-ban két döntéshozó szerv van, nevezetesen az ügyvezető igazgató(k), aki(k) az ügyvezetői szerepet tölti(k) be, és a közgyűlés, mint a részvényesek fóruma.
• A közgyűlés dönt a GmbH-t érintő minden fontos kérdésben a törvény szerint, valamint bizonyos olyan döntésekről, amelyekhez a társaság törzstőkéjének legalább háromnegyedét képviselő szavazattöbbség szükséges.
• A részvényesek dönthetnek a hozzájárulást igénylő üzleti intézkedések katalógusáról.
• A GmbH közgyűlése elvileg felelős az ügyvezetők kinevezéséért, visszavonásáért és leváltásáért.

Irányítási korlátozások

• Az ügyvezető szerkesztőknek egyéniségeknek kell lenniük.
• Jogi személy ügyvezető igazgatói kinevezése nem lehetséges.
• Az ügyvezető igazgatóknak nem kell német vagy uniós illetőségűnek lenniük. Mindaddig, amíg be tudnak lépni a német területre, ügyvezető igazgató lehet belőlük.
• Az ügyvezetők megbízatásának időtartamára vonatkozóan nincsenek jogi korlátozások.

Igazgatói és tisztségviselői felelősség

• A GmbH ügyvezetőit a társasággal szembeni gondossági kötelezettségek kötik.
• Az ügyvezető igazgató tevékenységének a részvényesek határozatával történő hivatalos jóváhagyása mentesíti az ügyvezető szerkesztőt az ismert felelősség alól.
• Az ügyvezető igazgatók személyes felelősségének védelmére igazgatói és tisztségviselői biztosítás köthető.

Anyavállalat felelőssége

• Az anyavállalat nem felel a GmbH kötelezettségeiért.
• Létezik azonban egy törvény a GmbH-k fátyolának áttöréséről, ami az anyavállalat felelősségét eredményezi.
• Az anyavállalat a kártérítési jog alapján felelhet leányvállalatával szemben.
• Az anyavállalat kártérítési jogi felelősségét leggyakrabban a GmbH létezésének megsemmisülése váltja ki.

Adózási rendszer Németországban

Nem adóügyi illetőségű vállalkozások számára

• Ezek a szervezetek korlátozott adókötelezettség alá tartoznak a német jövedelmek tekintetében.
• A nem adóügyi illetőségű vállalkozás korlátozott adókötelezettség alá kerülhet a németországi forrásból származó jövedelmek után, amennyiben nincs állandó németországi telephelye.
• A Németországban üzleti tevékenységet folytató magánszemélyek jövedelemadója 14% és 45% között mozog, 5,5%-os szolidaritási felárral.
• A társaságok 15%-os társaságiadó-kulcs alá tartoznak, 5,5%-os szolidaritási pótdíjjal. A negyedéves előlegfizetések március 10-én, június 10-én, szeptember 10-én és december 10-én esedékesek.
• Az iparűzési adó mértéke 7% és 17,5% között mozog, attól függően, hogy melyik településen van az adófizető vállalkozása.
• A negyedéves előlegfizetések minden február 15-én, augusztus 15-én és november 15-én esedékesek.
• A német vállalkozók által nyújtott szolgáltatások és szállítások után kivetett hozzáadottérték-adó. A szokásos német áfakulcs 19%. Különleges esetekben 7%-os kedvezményes adómérték és adómentesség alkalmazható.
• Az előzetes HÉA-bevallásokat havonta vagy negyedévente kell benyújtani a következő hónap 10-ig, és azokat az éves HÉA-bevallásban kell egyesíteni.
• A jövedelemadóra, a társasági adóra, az iparűzési adóra és a héára vonatkozó éves adóbevallásokat az adott adóévet követő év július 21-ig kell benyújtani.
• A benyújtás meghosszabbítása abban az esetben alkalmazható, ha az éves adóbevallást hivatásos adótanácsadó készíti.

Üzleti osztalékok, kamatok és szellemi tulajdonjogdíjak

Kifizetett osztalék

• A külföldi társasági részvényeseket 25%-os forrásadóval és 5,5%-os szolidaritási pótdíjjal sújtják.
• A német szerződés- vagy irányelvellenes vásárlási szabályoknak való megfelelés függvényében.
• A forrásadó tovább csökkenthető a nemzeti jog, az anya- és leányvállalatok adóztatása tekintetében a 90/435/EGK irányelvet módosító 2003/123/EK irányelv vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján.

Kapott osztalék

• A belföldi vagy külföldi társaságtól kapott osztalék 95%-ban adómentes.
• Az iparűzési adó szempontjából a 95%-os adómentesség abban az esetben alkalmazható, ha a belföldi vagy külföldi társaságban az adómegállapítási időszak kezdetén legalább 15%-os részesedéssel rendelkezik.
• Minden magánszemély, aki üzleti jövedelemként osztalékot kap, részesül a részleges jövedelemmentességben, amely az osztalékok 60%-a után adózik.
• A magánszemélyek által nem vállalkozási jövedelemként kapott osztalékokat 25%-os forrásadóval, valamint 5,5%-os szolidaritási pótdíjjal és egyházi adóval kell adóztatni.

Fizetett kamat

• Nincs forrásadó a nem rezidenseknek nyújtott standard hitelek kamatai után, azonban vannak általános kivételek.
• Kivételt képez az az eset, ha az adós egy bank vagy pénzügyi szolgáltató intézmény németországi fióktelepe, valamint a nyereséggel kapcsolatos kamatok esetében.

Fizetett IP jogdíjak

• A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló 2003/49/EK irányelv szerinti csökkentés függvénye.
• A nem rezidens társasági részvényeseknek fizetett IP jogdíjakat 15%-os forrásadó terheli, 5,5%-os szolidaritási díjjal.

Transzferárazási szabályok

• Németországban léteznek transzferár-szabályok.
• Az OECD irányelvei szerint a transzferárakat német szempontból a szokásos piaci feltételek szerint kell meghatározni.
• A német adójogszabályok által elfogadott standard transzferár-módszerek az összehasonlítható, nem ellenőrzött ármódszer, a viszonteladási ármódszer és a költség plusz módszer.

Kettős adóztatásról szóló szerződések

Németország több mint 100 országgal, köztük az Egyesült Államokkal és Európa valamennyi országával kiterjedt kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződéses hálózattal rendelkezik.

A Damalion egy vezető üzleti tanácsadó cég, amely átfogó szolgáltatáscsomagot kínál a külföldi befektetők és a Németországban céget alapítani kívánó vállalatok számára. A külföldi tulajdonú vállalatok alapítása és bejegyzése terén kiemelkedő eredményeket értünk el a legjelentősebb joghatóságokban, biztosítva a hatékony irányítást és a helyi szabályozásoknak való megfelelést.

Globális szolgáltatási hálózatunk ügyvédekből, könyvelőkből, adótervezési szakértőkből és egyéb szolgáltatókból áll, akik mindannyian azon dolgoznak, hogy zökkenőmentes cégalapítási folyamatot és hosszú távon sikeres üzleti működést biztosítsanak Önnek. Akár egy vállalat vagy befektetési alap alapításában van szüksége segítségre, akár a hosszú távú növekedést ösztönző, teljes körűen menedzselt megoldásokig, a Damalion az út minden szakaszában az Ön mellett áll. Ha további információkat szeretne arról, hogyan alapíthat sikeresen vállalkozást Németországban, forduljon még ma egy Damalion szakértőhöz.